Iskolánk

A Csácsbozsoki oktatás története

A Csácsbozsoki Iskola a Zalavári apátsághoz tartozott 1949-ig, mint katolikus elemi népiskola.
A göttweigi Diáriumban olvasható, hogy „ 1741-ben Csácsban nem volt tanító, alkalmasint iskola sem”. A rendes iskolai tanítás 1749-ben kezdődött.
Az 1778-as egyházi Visita csupán az egy szobából, egy konyhából és egy kamrából álló iskolaházról emlékezik”. Sajnos a helyéről nincs leírás.
1778-ban a tanító Tímár József „ki végzett, logikus, jól tanít, az éneklésben jártas, erkölcseire kifogástalan. „1816-ban a tanítólak és iskola egy födél alatt van. A tanítónak van egy szobája, egy konyhája, egy kamrája és istállója, újabban hozzáépült 30 gyermek számára külön iskolaterme”.
1816-ban új iskolaház épült, mely sövényből készült.
1861-ben új iskolalak épült a településen: „Van nagy tanterme négy ablakkal, a tanítónak két szobája a hozzátartozó helyiségekkel. Az iskola tanszerekkel bőven van ellátva”. Ez az iskolalak a mai plébániaépület helyén állt.

A csácsbozsoki tanítók névsora 1749 - 1910-ig:

• Verta István          1749.
• Peütl Ferenc           1759.
• Rigovics György   1770.
• Tímár József          1778.
• Modrovics István  1783.
• Prünner Ferenc               1795.
• Csesztreghy László         1800.
• Walter Antal          1809.
• Szalóky József                1816.
• Péterfy János                  1826.
• Térdek Ferenc                 1832.
• Üveges Antal                  1858.
• Vidócky Ferenc     1861.
• Wachtl József                  1910. (Névváltozás: 1929. Vitéz Varsányi József)

A katolikus jellegű népiskolában a tanév tíz hónapig tart, a tannyelv magyar.
1907-ben a gyermekek száma megnő, szükség lenne egy új osztályteremre. Még ebben az évben Koller Miksa, zalavári apát egy harmóniumot vett az iskolának. A megnövekedett gyermeklétszám miatt szükséges volt az iskolafejlesztés és egy második kántortanító.

• Király Józsefet 1911 pályázat útján megválasztották. 1912 szeptember 12-én átadják az új iskolát, mely a régi iskolával szemben az utcafront másik oldalán épült. 1913-ban Király József tanító önkéntesként bevonul Nagykanizsára, az iskolaszék helyettesül Bertalan Máriát bízza meg.
• Még ez év nyarán tanító nélkül marad a község. Bertalan Máriának lejár a szerződése, Wachtl Józsefet általános mozgósítás keretében bevonultatják, majd Király Józseffel együtt az I. Világháború harctereire kerülnek.
• Az 1914/1915-ös tanév késéssel indul október 1-én, ideiglenesen Schedl Arnulf helybéli lelkész vállalja el a tanítást.
• Az 1915/1916-os tanévben meghívás útján kisegítő tanítóként Tóth Irma okl. tanító jön.
• A következő tanévben Maksay Rozália tanítónő a helyettesítő.
• Az 1917/1918-as tanévben mivel nem volt helyettesítő az oktatást az újonnan kinevezett csácsi plébános, Dr Tell Anasztáz veszi át. Ő középiskolai tanár volt, hét évig volt főgimnáziumi igazgató Pápán.
• A következő tanévben a Zalavár megyei tanfelügyelő Juhász Vilma okl. óvónőt küldi kisegítő tanítónak állami fizetéssel.
• 1919. év elejétől megérkezett az olasz frontról Wachtl József kántortanító és átveszi a csácsi lelkésztől a tanítást.
• 1919. április 12-től a „Tanácsköztársaság” alatt tilos volt a plébánosnak az iskolában hittant oktatnia, helyette saját lakásán oldotta meg. A dolog érdekessége, hogy a szent- és hazafias képeket, valamint a feszületeket nem távolították el, pedig ezt nagyon sok helyen megtették.
• Juhász Vilma tanítónő, akinek óvónői oklevéllel rendelkezett a tanfelügyelettől szabadságot kapott, hogy tanítói oklevelet szerezhessen Kőszegen. Helyettese 1922. március 2-tól Kempf Teréz.
• 1923. február 11én Juhász Vilma helyettes tanító férjhez megy és áthelyezték Dobri községbe. Mivel a háborúban Király József eltűnt és halottá nyilvánították, az álláshelyet meghirdették.
• A 15 pályázó közül Jaross Mária kisbucsai tanítónőt szavazta meg az iskolaszék. A fő indok, ami mellette szólt, hogy a családját ismerték a Csácsiak, és értett a kézimunkázáshoz, ami a lányok oktatásánál kiemelt szerepet kapott. A tanévben folyamatosan folytak a közművelődési előadások a felnőtt lakosság részére.
• Jaross Mária tanárnő kinevezését a veszprémi Tanfelügyelői Hivatal 1923. augusztus 25-tel megerősíti.
• A tanítás a további években rendben folyt: mely a téli hónapokban kiegészült ismeretterjesztő tanfolyamokkal a fiatalságnak, előadásokkal a leventéknek, az egészségről, orvoslásról, mezőgazdaságról, jogról, becsületről stb. Ezeket a meghívott előadók, a kántortanító és a helyi lelkész tartották (római katolikus továbbképző).
• 1934-ben már Vitéz Varsányi József kántortanító az igazgató.
• 1936-ban az akkori csácsbozsoki plébánost a veszprémi püspök esperessé és kerületi tanfelügyelővé nevezi ki.
• Varsányi József 1943-ig, Fülöp István 1943-1946-ig, Jaross Mária 1949-ig az államosításig tanító, 1946-tól az új kántor Bálizs József.

Az államosítás után új tanítók érkeznek az iskolába, Juhász Sándorné, Dr Vértényi Jenő és Nagy Júlia. Az igazgató Juhász Sándorné 1949-től 1978-ig.
1952-ben az államosítás következtében a plébániaépület átkerül a templom melletti iskolaépületbe.Aa Göttweigi Apátság által épített kastély és az 1912-ben átadott osztályterem, illetve az 1936 után hozzáépített kultúrterem lesz az oktatás helyszíne.
Az épület teljes felújításra szorult:

• Víz, villany bevezetése.
• A kastély melletti istállóból tornaterem, majd tanterem.
• A kastély pincéjéből (1961-62), melyet társadalmi munkával bontottak ki a földből a szülők, előbb tornaterem és ebédlő, később tornaterem lesz.
• Az ebédlő az átalakítások után aztán felköltözött a volt szolgálati lakásokba. 1961-ben építették a kastélyhoz a politechnika termeket.
• Az 1912-ben átadott tanterem melletti szolgálati lakásból is tantermeket alakítottak, ki.
• Az iskola 1950-51-ben a Petőhenyei Körzeti Iskola tagiskolájaként működött, majd önálló intézménnyé vált.
• Az úttörőcsapat 1950-es évek elején alakult meg és Petőfi Sándor nevét vette fel.

Az 1960-as évek végén nyílt meg a kultúrterem melletti helyiségben a József Attila Városi Könyvtár fiókkönyvtára, mely azóta bővült az iskolai részleggel. Fejlesztésként 1977-ben az iskolaépület mellé építették az úttörőparkot, és sportpályát, melyet az intézményt patronáló Zala Megyei TANÉP készített el.
Az 1970-es évek közepén a városrész robbanásszerű fejlődésnek indult, utcák nyíltak meg és ezzel az iskolai gyermeklétszám növekedésnek indult. Az intézményt ekkor Csácsi Utcai Általános Iskolának hívták. Az intézményben a tanulók 80%-a az „őslakosok” és betelepültek, 20%-a roma kisebbség gyermekei voltak.
1978-ban Juhász Sándorné nyugdíjba vonult és az új igazgató Hatvani Dezső lett, aki Zalaszentmihályról érkezett.
Az épület további felújításra és átalakításra szorult (villanyrekonstrukció, központi fűtés stb.), a nehézséget az okozta, hogy minden átalakításra ki kellett kérni a Műemlékvédelmi Felügyelet véleményét a kastély műemlék jellege miatt. Bár terv készült a hetvenes évek második felében egy új iskola építésére, de a kivitelezés elmaradt. Jellemző az áldatlan állapotokra, hogy a tanulók három épületben tanultak. A szociális helyiség egy „pottyantós” WC volt 1989-ig, az is kint az udvaron (megyeszékhelyen !), mosdó a tornaszobában és a folyosón, ill. egy - két tanteremben volt.
1989-ben társadalmi munkában az iskola mögötti nyugati lejtőn elkészült a villanyvilágításos sí-és szánkópálya és a kézilabda pálya aszfaltozása. Komplex szociális blokk került átadásra és megalakult a Szent-Györgyi Albert DSE. 1990-ben megszűnt az úttörőcsapat és helyette megalakult az iskolai diákönkormányzat.
1992-ben az iskola új épületbe költözött. A nyolc tantermes, aulával szaktantermekkel ellátott épület már a kor igényeit kielégíti és 1993-ban bővült egy modern tornacsarnokkal.
Hatvani Dezső igazgató 1992-ben nyugdíjba vonult, az új igazgató Bényi Zoltán.

Az Izsák Imre Általános Iskola 20 éves története

Klapka Utcai Általános Iskola – Klapka Utcai Általános Iskola és Óvoda – Izsák Imre Általános Iskola és Óvoda – Izsák Imre Általános Művelődési Központ – Izsák Imre Általános Iskola

A csácsbozsoki új közoktatási intézmény épületének története az 1970-es években kezdődött ötlet szintjén.  Zalaegerszeg gyors iparosodása, a betelepülő munkaerő igényének megoldására felgyorsult a városfejlesztés, vele együtt a közoktatási intézmény hálózat fejlesztése, bővítése. A terv jellemezte az akkori tömegiskolák külső, belső jellegét. A tökéletes szándék megvolt, de az is maradt a porosodó iratkötegek között.

A rendszerváltás után1990-ben készült el új helyszínnel a városrész Klapka Utcai Általános Iskolájának tanulmányterve.
Az akaratot tettek követték és 1992-április 21-én megtörtént az új épület műszaki átadása. Az intézmény terveit a Régió Kft. készítette.
1992. augusztus 31-én, ünnepélyes keretek közt Bogár Imre polgármester felavatta az intézményt, mely infrastrukturális szinten is európai színvonalat képviselt (az oktatás szintje már jóval megelőzte azt), további köznevelési-közművelődési feladatok fejlesztési lehetőségével.

Intézményükben is felvetődött a névadó választás kérdése. Maradjunk a hagyományoknál vagy „nézzünk körül a házunk táján”(Zalaegerszeg). A személy itt szunnyadt az ölünkben, méltósággal várva azt, hogy felébresszék csipkerózsika álmából. Izsák Imre Gyula!
Naponta közvetve találkozunk szellemi zsenialitásának termékével. (Megjelent publikációk és film: Izsák Imre Gyula élet 1994., A Gondolat tükre 1997., A Hold túlsó oldalán film és riport kötet.)
1994. február 21-én az intézmény Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése határozata alapján ünnepélyes keretek közt vette fel Izsák Imre nevét születésének 65. évfordulóján.
Az ünnepségre eljött az Amerikai Egyesült Államokból a felesége, testvérei, rokonok. Andrew Izsak „fizikálisan” és lelkiekben itt egyesült édesapja nagyságával, ahol született.

Az új épület új szellemiség és új célok megvalósítását tűzte ki:

• Közművelődés beindítása.
• Óvoda létrehozása.
• Nyilvános könyvtár létrehozása.
• ÁMK-vá válás.
• Szeressen a tanuló iskolába járni, adjuk vissza gyermekkorát és aztán folytatódhat a gyermekközpontú oktatás.

A szakmai munkát átható szellemi törekvések:

• Mindennapos testnevelés.
• Az évszázados hagyományok megőrzése a szakmai munkában: például az szótagoló-elemző-összetevő módszer használata az olvasástanításban, mindenfajta modernizációs törekvéseknek ellenállva.
• Informatika, számítástechnika oktatás 1989-től folyamatos az intézményben.
• 1993-ban megkezdte működését a Pálóczi Horváth Ádám Zeneiskola kihelyezett tagozata, szolfézs, furulya, zongoraoktatással, majd sikerszám a rézfúvós hangszerek oktatása.
• Ép értelmű, de mozgásukban korlátozott tanulók integrálása.

169-év gondolkodása, rendszerek múlása, ötletbörzék sokasága, akarata kellett ahhoz, hogy 1997-ben megnyíljon a Csácsbozsokon óvoda.
A tornaszobából lett az új igazgatási szárny és a földszinti kiürült helyiségekből az óvoda helyisége.

2004. március közepe, elsős beíratás, egy aranyos mosoly, furcsa, anya által támogatott lépések. Elkezdődött egy nem mindennapi integráció a normál közösségi térben. Ép értelmű, mozgásukban korlátozott tanulók integrálása normál közösségbe. Ez a hivatalos, szépen megfogalmazott szakmai feladat próbára tette a nevelőtestületet, fejest ugrottunk az ismeretlenbe, ebben a dologban partner volt a fenntartó.
Akadálymentesítés, szakemberek felvétele (konduktor, gyermekfelügyelő, az új pedagógiai szemlélet elfogadtatása, együttműködés a Mexikói úti speciális intézménnyel, hivatalos dokumentációk jogi rendezése stb.), és felkészülés a mindennapokra („a fény keresése az alagútban”). Nem volt egyszerű és meg vagyok győződve arról, hogy mind a nevelőknek, szülőknek, diákjainknak egy meg nem fogható önbecsülést, emberi tartást, lelki erőt, szakmai megerősítést és megújulást adott. Ezt igazolták az eddigi évek.

Még annyit fűznék hozzá, hogy a Dunántúlon a mi intézményünk, az egyetlen, aki ilyen súlyos testi fogyatékosságú tanulókat tanít és nevel együtt nem testi fogyatékos ép értelmű tanulókkal!

Köszönet a kollégáimnak, az intézmény minden dolgozójának, fantasztikus munkát végeztek!