Fotók

Drága Kollégáim, Tisztelt Szülők, és legfőképpen Ti, kedves Diákok!

A 2025/26-os tanév is bővelkedett meglepetésekben. A tanévzáróra készülve minden kollégám hiánytalanul, határidő előtt elküldte nekem – ellentétben az azóta talán felfüggesztett TÉR értékeléssel - azt a nem burkolt utalását, hogy milyen tanévzáró beszédet szeretne hallani tőlem Góg Anikó - Back In Shape Again Facebook videója után szabadon. A kötelezően ajánlott kérésnek eleget tettem, és ahogy azt a Tiktok-os tarot elemző videókból már megtanulhattuk: kérem, mindenki azt vigye magával, ami rezonál.

Elérkezett a nap, amelyre mindannyian úgy vártunk, mint szomjas vándor a sivatagi oázisra, vagy mint pedagógus a júliusi fizetésére. Véget ért a tanév! Mögöttünk van tíz hónap megfeszített munka, korai kelés, sötétben iskolába indulás, és az a folyamatos, hősies küzdelem, amit a házi feladatokkal, a verstanulással és a testnevelés óra utáni öltözői szagokkal vívtunk.

Ha visszatekintünk az elmúlt évre, igazgatóként büszkén jelenthetem ki: az iskola fizikai állapota a szakértők szerint továbbra is kielégítő. Megújult a tornatermi kapcsolószekrény, így nem kell gyakorolnom a magassarkúban való futást, kicserélték az aula világítását is, hogy jobban lássuk egymást és az ebédlői épületszárny is új külső burkolatot kapott. Tovább folytatódtak a festési munkálatok a tornacsarnokban is, de örömmel jelenthetem, hogy jövőre ismét aktuális lesz, tanulóink mindent elkövetnek, hogy az állagmegőrzés szükségessége napirenden maradhasson. A falak még állnak, a tető egyelőre tart, dacára annak, hogy a folyosókon a futkározási sebességrekord idén is megdőlt, a labda, mint használati tárgy végtelen kombinációban nélkülözhetetlen, és az ablaktörések a takarítók munkájának megkönnyítése érdekében napi szintűek, ablakmosásra nincs szükség. A fűtésrendszer is sikeresen átvészelte a telet – még ha néha úgy is éreztük, hogy a jégkorszak és a trópusi monszun váltja egymást a tantermekben.

Köszönet a Hősöknek!

Szeretnék köszönetet mondani a tantestületnek. Kedves Kollégák! Ne szóljon most hozzátok senki, tudom, hogy ti is épp gyógyultok. Ti vagytok azok a hősök, akik nap, mint nap szembenéztetek a digitális generáció kihívásaival. Ti, akiknek a szülei még ették a krétát az órákon, viszont már egy olyan korosztályt tanítotok, akik hamarabb törik fel az iskola wifi-kódját és a Krétát, mint ahogy leírják a Pitagorasz-tételt.

Köszönöm a türelmeteket, a kitartásotokat, és azt a pedagógiai bravúrt, amivel idén is sikeresen megakadályoztátok a teljes anarchia kialakulását a szünetekben, az ebédlőben és az iskolai rendezvényeken. Ti nemcsak tanítottatok, hanem pszichológusok, nyomozók, coachok, suttogók is voltatok.

Most pedig hozzátok fordulok, kedves Diákok. Külön szeretném megköszönni azoknak az alsósoknak az igyekezetét, akik hősiesen túlélték, hogy a radírjaik, vonalzóik és zöld ceruzáik fele az év során rejtélyes módon felszívódott a táska mélyén. Más felszerelésük pedig nemes egyszerűséggel nem volt, mert otthon már többször hallották, hogy lehet másoktól is kölcsönkérni.

És persze nem feledkezhetek meg a felsősökről sem, akik az év során folyamatosan keresték a saját határaikat – és a tanárokét meg is találták. Mind hálásak vagyunk nektek! Ti gondoskodtatok arról, hogy az e-napló feljegyzései ne legyenek unalmasak, és hogy a pedagógusok reflexei mindig naprakészek maradjanak. Megtanultuk tőletek a legújabb szlengeket, még ha nem is mindig értettük őket, és láttuk, hogyan váltjátok meg a világot – vagy legalábbis hogyan próbáljátok megmagyarázni, miért nincs házi feladat és a dolgozat megírása miért szükségtelen.

Minden nehézség ellenére azonban a számok makacs dolgok, és az idei év statisztikái önmagukért beszélnek. Büszkén jelenthetem ki, hogy az iskola tanulói idén is kitettek magukért.

Van közöttünk 39 kitűnő és 27 jeles tanuló, azaz összesen six seven :), akik megmutatták, hogy a TikTok-videók pörgetése mellett azért a tankönyveket is képesek voltak kinyitni – sőt, meg is jegyeztek belőlük valamit. De ami még ennél is nagyobb büszkeség számomra: a tanév során több mint 300 igazgatói dicséretet oszthattam ki a példamutató szorgalomért, versenyeredményért, a közösségi munkáért vagy a kiemelkedő emberi helytállásért, javítóvizsga pedig az idén nem lesz. És hogy a szakmai munkát is megemlítsük: diákjaink a különböző tanulmányi, kulturális és sportversenyeken 100-nál is több kiváló versenyeredményt értek el, öregbítve iskolánk hírnevét a városban vármegyénkben és az országban is. Ez zseniális teljesítmény volt, le a kalappal előttetek!

Új rendezvényekkel is gyarapodtunk az idei tanévben

• Halloween-i éjszakai túrát: idén hagyományteremtő céllal indítottuk útjára a Csokit vagy csalunk! címmel. Terveim szerint ősszel sötétedés után nyitjuk meg az iskola kapuit egy rémisztő kalandra, ahol a folyosókon kísértetek riogatnak majd – bár az igazi horror valószínűleg az lesz, ha valaki meglátja a folyosó végén a matektanárt egy stóc kijavított dolgozattal a kezében és akkor a fogalmazásokat még nem is említettem.
• Ovi-suli programsorozat: Megnyitottuk kapuinkat a leendő elsősök előtt, hogy a nagycsoportosok már most megbarátkozzanak a környezettel. Megmutatjuk nekik, hogy az iskola nem egy félelmetes labirintus, hanem egy olyan hely, ahol a játék mellett tanulni is lehet.
• Ovis Ügyességi Próba: Egy fergeteges sportos délelőttön az ovisok összemérhették a gyorsaságukat, ügyességüket, bátorságukat. Most már tudjuk, hogy a kicsik azelőtt megtanulnak szaladgálni a folyosón, mielőtt hivatalosan is megkapnák a diákigazolványukat.
• Harry Potter tanulmányi versenyen bebizonyítottuk a vendég iskolák a felsőseinek, hogy a fizika és a kémia tiszta mágia. megtanítottuk nekik, hogyan lehet leggyorsabban eltüntetni a házi feladatot vagy a puskát egy varázsigével.
• Izsák-táborban pedig garantáljuk, hogy a gyerekek annyi élménnyel térnek majd haza, hogy a telefonjaik töltöttsége végig 100%-on marad, mert eszükbe sem jut majd elővenni őket.

Ezekkel az új rendezvényekkel az a célunk, hogy még közelebb hozzuk egymáshoz a közösségünket, és bebizonyítsuk: ez az iskola nemcsak a dolgozatokról, hanem a felejthetetlen élményekről is szól!

Most pedig a szülőkhöz fordulok. Kedves anyukák és apukák, látom a szemükben a kettősséget. Ott van a megkönnyebbülés hatalmas fénye, hogy tíz hétig nincs korán kelés és kikérdezés. De mélyen látom azt is, ott motoszkál fejekben a halk pánik: „Mit fog csinálni ez a gyerek nyolcvan napon át?”.

A jó hír az, hogy a következő hónapokban nem kell vasárnap este tíz órakor, pizsamában tudomást szerezni arról, hogy hétfő reggelre be kell vinni egy cipősdobozt, három kiló száraz tésztát, öt darab színes őszi levelet és egy csomag hurkapálcát egy technika projekthez. Kedves pedagógus szülők, ti most dupla szerepkonfliktusban vagytok, de motiváljon Benneteket, hogy a következő hetekben a saját gyereketek otthoni feleltetése már nem kötelező.

Most pedig engedjék meg, hogy külön köszönetet mondjak azoknak a Szülőknek is, akik az idei év során bebizonyították, hogy a szólásszabadság virágzik. Köszönjük azt a rengeteg építő, és kevésbé építő kritikát, amit nap mint nap kaptunk. Köszönjük a vasárnap éjfélkor küldött, felháborodott üzeneteket, az FB-csoportokban indított virtuális kereszteshadjáratokat, és azt a mindennapos szakértelmet, aminek jövőre aktívan is teret adunk, hogyan kellene kémiát, matematikát vagy testnevelést tanítani. Várjuk Önöket a tudásmegosztó óráinkra előadóknak.

Külön köszönet jár azoknak a szülőknek, akik idén is repertoáron tartották a klasszikus slágert: „Feljelentem Önöket a Tankerületnél!”. Köszönjük a fenyegetőzéseket, de jelentem: úgy tűnik, mindent túlélünk, itt vagyunk, és a jövő évre is felkészítettük az idegrendszerünket.

Ugyanakkor a mérlegnek van egy másik, rendkívül fontos oldala is. Szeretném a legmélyebb tiszteletemet és hálámat kifejezni azoknak a szülőknek, akik viszont fáradságot és szabadidőt nem kímélve vettek részt az iskola életében.

Köszönjük Önöknek, hogy ott voltak minden programon, segítettek megvarrni a fellépő ruhákat, együtt ötleteltek és fáradhatatlanul meg is valósították elképzeléseiket a különböző programokon, és kísérőként hősiesen túléltek velünk egy-egy osztálykirándulást. Önök azok, akik nem a billentyűzet mögül kritizáltak, hanem jöttek, kérdeztek, és ha kellett, tevékenyen is jelen voltak az életünkben. Önök jelentik a hidat az iskola és a családok között, és az Önök önzetlen támogatása nélkül a legtöbb iskolai programunk egyszerűen megvalósíthatatlan lett volna. Köszönjük, hogy partnereink voltak a nevelésben!

Kedves Gyerekek! Előttetek áll a nyár. Menjetek, éljétek meg a szabadságot! De kérlek titeket, a tankönyveket most egy kicsit tegyétek félre, és inkább gyűjtsetek valódi élményeket. Mozogjatok, biciklizzetek, menjetek strandra, és a képernyők helyett nézzétek inkább a csillagos eget. A memóriátokat frissítsétek fel, mert szeptemberben tiszta lappal, kiürített fejekkel és remélhetőleg kipihenten várunk vissza benneteket, hogy mindent a legelejéről kezdhessünk ismét – mert mi itt leszünk.

Ezennel a 2025/26-os tanévet hivatalosan is bezárom! Isten óvjon a nyáron Mindnyájunkat! Jó pihenést, rengeteg fagyit és eseménydús nyarat kívánok mindenkinek!

Zalaegerszeg, 2026. június 24.                                                Gál Edina igazgató